Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Olvasónk levele:

Tisztelettel azt szeretném kérdezni önöktől hogy a több éve rendszeresen etetett cinkéim, akik néha tízes csapatokban naponta többször is fel kerestek az idén mutatóba is ritkán láttam. Lehetséges e, hogy az elszaporodott szarkák miatt csökkent ennyire a létszámuk. Rigó fészket már láttam hogy rabolták ki a szarkák. Régen mint dúvadat ritkították, de most már nem normális a létszámuk. Négyen-hatan   bandáznák a kertbe, és szemtelenek mint a piaci légy.
Tisztelettel: B. R.

Állatorvos válaszol:

Tisztelt B. R. Úr!

A cinegék valóban megfogyatkoztak, de nem mindenhol. A városokba beköltöző szarkák és dolmányos varjak főleg az apróbb madarak tojásait, fiókáit fogyasztják, ezért pl a rigók tényleg e miatt lehetnek kevesebben. De a cinegék odúban fészkelnek, a szarkák ott nem férnek hozzájuk. Az onnan kirepülő anyányi fiatalok már viszonylag jól repülnek, ezért a szarkák szerintem már nem tudnak nagy kárt tenni az állományukban. Viszont éppen az etetésnek köszönhetően, ami nyáron felesleges, de az itató akkor is jó, olyan koncentráltan fordulnak elő az etetőknél, akár százas nagyságrendben is, ami fertőző betegségek gyors, akár járványszerű terjedéséhez vezethet. Az elmúlt év folyamán több képet küldtek nekem a madárbarátok cinegékről, melyek súlyos himlős hólyagokkal, pörkökkel a szemük, szájuk környékén nyilván nem tudtak megfelelően táplálkozni. A baromfihimlő változata a kanárihimlő, fajcsoport specifikus vírus okozta betegség, melyet főleg szúnyogok terjesztenek a vér útján egyik állatból a másikba. Míg a természetben nem gyűlik össze akkora madársereg, mint egy nyári itatónál-etetőnél, a szúnyogok által cinegéről-cinegére történő vírusátvitelre ott kisebb az esély. Cinegékből helyenként más vírus okozta betegségeket is kimutattak. Zöldikéknél tömeges elhullással is járó, egy egysejtű élősködő, Trichomonas okozta szájnyálkahártya gyulladást figyeltek meg ugyancsak etetőnél a Budapest környékén és a Dunakanyarban. De rigók tömeges pusztulását is jelezték Budapestről, gyümölcsfák permetezése után, ami nyilván mérgezéses történet. A városok, vízparti üdülőhelyek környékén a szúnyogirtó permetezés, bár az alkalmazott piretroid hatóanyagú szer (ha tényleg azt használták és nem valami mást) ártalmatlan a madarakra, viszont nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden ízeltlábúra. Így nemcsak a főleg szúnyogokból táplálkozó fecskéknek, hanem más rovarevőknek, így a cinegéknek is megfogyatkozik a tápláléka, és elköltöznek arról a vidékről. Szóval nemcsak a szarkák, hanem többek között ezek a tényezők is befolyásolják madaraink állománynagyságát és eloszlását. De ilyen még az időjárás is: a téli etetőnél korábban azért is voltak kevesebben, mert két hete még enyhe, tavaszi időjárás miatt a természetben is megtalálták táplálékukat. A hirtelen beköszöntő késői tél lehet, hogy készületlenül érte őket, és nem fedezték még fel az etetőt.

Tiszteletel:
Dr. Déri János