Hortobágyért díjat kapott dr. Déri János
Dr. Déri János a Hortobágyon júniusban megrendezett falunapon sokéves munkássága elismeréseként átvehette a „Hortobágyért” díjat. Ezt a kitüntetést minden évben Hortobágy község önkormányzatának képviselő-testülete ítéli oda olyan személyeknek, akik pályájuk alatt sokat tettek a település közösségéért és környezetéért. Köszönjük az elismerést!
Jakab Ádám András polgármester beszéde:
„Dr. Déri János 1960. április 10-én született Budapesten, római katolikus családban. Édesanyja matematikatanár volt, édesapja a Postánál dolgozott fényképészként. Már gyermekkorában állatorvos szeretett volna lenni – plüssállatait gyakran „gyógyította”, és fiatalként lenyűgözte a pestszentlőrinci erdő madárvilága.
Általános iskolai tanulmányai után a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja lett, majd az érettségit követően az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1984 decemberében, friss végzettséggel a kezében, Hortobágyra települt, ahol a Hortobágyi Állami Gazdaság Szásztelki Kerületében kezdett dolgozni üzemi állatorvosként. Feladata a hereford húsmarha- és juhállomány ellátása volt. Lóháton vagy lovasfogattal járta a vidéket, főként a Zám-puszta, valamint a Kunmadarasi és Nagyiváni bombatér határában.
A térség nemcsak munkalehetőséget, hanem gazdag madárvilágot is kínált számára – ez vonzotta igazán. Hamar híre ment különleges érdeklődésének, és egyre gyakrabban keresték meg sérült vadmadarakkal. Az első mentett egerészölyvet szásztelki szolgálati lakásának padlásán ápolta, amíg teljesen fel nem épült.
1991-ben a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai felkérték, hogy legyen az akkor újonnan létesülő górési Ragadozómadár Repatriáló Állomás állatorvosa. Ezzel hivatalosan is megkezdődött a Hortobágy természeti értékeiért folytatott tevékenysége. Mivel az állomás nehezen volt megközelíthető, a sürgős ellátást igénylő madarakat már hortobágyi szolgálati lakásában és udvarán látta el. Később önköltségen műtőhelyiséget alakított ki a szomszédos lakásban. Ahogy híre egyre terjedt, úgy nőtt a hozzá kerülő sérült madarak száma is.
1999-ben, a Nemzeti Park akkori igazgatójának biztatására, létrehozta a Hortobágyi Madárkórház Alapítványt, amely azóta is évente mintegy 4000 vadmadárnak ad esélyt a túlélésre. Az évek során nemcsak a páciensek, hanem a tevékenység iránt érdeklődők száma is folyamatosan nőtt. 2006-ban az alapítvány megnyitotta a Hortobágyi Madárparkot, egy másfél hektáros bemutatóközpontot, amely évente 40 ezer látogatónak kínál bepillantást a vadmadarak világába, sérüléseik okaiba, megelőzésébe és gyógyításába – egyúttal erősítve községünk turizmusát is.
A madarak védelme mellett mindig is szívügye volt a helyi hívek lelki életének támogatása. A kilencvenes években gyakran szervezett római katolikus istentiszteleteket saját lakásán a balmazújvárosi plébános meghívásával. Az évek során egyre több hívő igényelte a vallási élet aktívabb jelenlétét Hortobágyon, így az istentiszteletek később az általános iskolában kerültek megtartásra. A közösségi igény tovább nőtt: a helyiek és az ide látogatók méltó körülmények között szerették volna vallásukat gyakorolni.
Akkoriban Hortobágy volt az egyetlen olyan magyar település, amely nem rendelkezett felszentelt templommal. 2000. május 26-án az önkormányzat támogatásával, Dr. Déri János elnökletével megalakult a Hortobágy Templomáért Alapítvány. A cél egy ökumenikus templom építése volt, tekintettel arra, hogy a településen reformátusok és katolikusok egyaránt élnek.
A templom alapkövét még abban az évben elhelyezték és megszentelték. Az építkezés a két egyház és az alapítvány összefogásával indult el. Bár 2003 karácsonyán a templom falai még nem érték el végleges magasságukat, az éjféli mise már itt került megtartásra, amelyen több mint 300-an vettek részt.
A Hortobágyi Ökumenikus Templom 16 évnyi közös munka, közadakozás, egyházi, állami és uniós támogatás eredményeként 2016-ra készült el. Azóta is otthont ad a vasárnapi istentiszteleteknek, adventi gyertyagyújtásoknak, éjféli miséknek, egyházi rendezvényeknek és közösségi megemlékezéseknek.”
