Csapóvas, megoldásra várva

 
 
 

Január 11-én este a Madárkórház Alapítvány nagyrédei önkéntes madármentőjéhez, Nagy Attilához érkezett a bejelentés, miszerint Kápolna mellett az erdőben egy egerészölyvet találtak csapdába szorulva. A csapda rögzítve volt, a bejelentők pedig többszöri próbálkozás ellenére sem tudták kiszabadítani a madarat. Éjjel erős volt a talajmenti fagy, így a madár reggelre elpusztult volna, ha nem kap azonnali segítséget. Attila azonnal a helyszínre sietett, kiszabadította a madarat, majd magához vette. Otthonában stabilizálta az állapotát, majd másnap reggel elszállította a hortobágyi Madárkórházba.

Ne maradj le videóinkról! Iratkozz fel youtube csatornánkra!

 

Híradásunk igazi lavinát indított el az ügyben, ezért alább közöljük dr. Déri János, Facebook-on megjelent hozzászólását. A Vadászkamara is a napokban juttatja el azt a segédletet minden vadász számára, amiben a “szabályos és etikus csapdázásról ” olvashatnak az érintettek:

„Telefonon hosszan beszélgettem Hajas Péter Pállal, a csapdázás szakértőjével. A képeket látva szerinte, – és biztosan úgy is van –, ez nem egy fogazott lábfogó csapóvas, amelyek használata az Európai Unió tagállamaiban tilos, hanem egy valóban engedélyezett hattyúnyak ölőcsapda.

Elmondása szerint a csapdát és a csalit egyaránt földdel kell takarni ahhoz, hogy az a kutyaféle ragadozók, a róka és az aranysakál csapdázásra szelektíven alkalmazható legyen. Nem ajánlott a fűvel, falevelekkel való betakarása, mert az nem célfajok befogását eredményezheti, hiszen így más, akár védett emlősragadozók is működésbe hozhatják. Ritkán előfordulhat, hogy a nem megfelelően szagtalanított eszközt az óvatos és intelligens kutyaféle ragadozó éjszaka kikaparja és otthagyja.

A korai időpontban történő ellenőrzések során a csali betakarandó, ismételt előfordulás esetén a csapda eltelepítendő, vagy élve fogó eszközzel helyettesíthető. A felszínre került csali ragadozómadarak általi észlelhetőségét csökkentheti a csali hőkezelése, feketére pörzsölése. A vizuális kiegészítő csalik alkalmazásakor a csapdatakarás mellett az álcázás is kiemelten fontos, hogy a csapda környékét felkereső ragadozók közül csak a kutyafélék találjanak rá a föld alá telepített eszközre. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a szóban forgó nem tiltott ölőcsapda csak a talajfelszín alatt található kioldószerkezet emelésére lép működésbe, rálépve nem jelent veszélyt a határban járókra. Szorító ereje a legerősebb típusnak 500N, amely ember esetén nem okoz törést, legfeljebb zúzódást. Felesleges veszélyt jelenthet azonban a csapdák lánccal, lakattal való rögzítése, hiszen teljes bizonyossággal nem zárható ki, hogy pl. fémdetektort használók rátaláljanak az elrejtett eszközre, és működésbe hozzák. Amennyiben a megfogott ember egyedül van, nem éri el, vagy nincs nála telefon, a sérülés hiányában is veszélyes lehet a szabadban tölteni az éjszakát zord időjárási körülmények esetén.

A talaj felszíne alá telepített csapdák szakszerű használatát, rendeltetésszerű működését nehezíti, akadályozza a sár és a fagy. Amennyiben elengedhetetlen ezen időszak alatti használatuk, parafinviasszal kezelt homok alkalmazásával biztosítható a száraz csapdaágy és takarás, így garantálható a pontos és kíméletes működés, amely a megfogott róka, vagy aranysakál gyors, visszafordíthatatlan eszméletvesztését, majd kimúlását eredményezi.

A sajnálatos ölyvfogási eset rámutat arra, hogy a természetmegőrzési és vadgazdálkodási szempontból egyaránt fontos csapdahasználat részletes szabályozását és képzési rendszerét fejleszteni szükséges. Az Európai Unió, Kanada és Oroszország által aláírt nemzetközi kíméletes csapdázási szabványokról szóló megállapodás többek között előírja a csapdát használók kötelező képzését, azonban a végrehajtás tekintetében az EU tagállamainak többsége, így hazánk is elmaradásban van. A terjedő csapdázási gyakorlat biztonságának, szelektivitásának, hatékonyságának és kíméletességének javítása érdekében szükséges az érdekelt felek közreműködése.

Amennyiben a leírtakhoz hasonló módon valaki csapdában fogott, sérült állatra talál, függetlenül annak típusától ne álljon neki saját erőből kiszabadítani!

Segítségnyújtás szüksége esetén, kutassa fel az önkormányzat közreműködésével a vélelmezhetően az eszközt működtető vadászatra jogosult képviselőjét, hiszen a szakszerűtlen próbálkozás további sérüléseket eredményezhet.”

Konyhás István

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • A bajban érkezett segítség

  • Mint ahogy télen, most is a bajban mutatkozik meg, hogy mindig van kire számítani. Decemberben a rekord mennyiségű, [...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Mentsük meg a fecskéinket!

  • A világon jó néhány fecskefaj él, a szakirodalom szerint 74 fecskecsalád – Hirundinidae és 80 sarlós fecskecsalád – Apod[...]
  • Rétisas - Újra szabadon

  • Elengedtük. Menni akart, nem is akartuk, nem is lehetett visszatartani. Húsvét vasárnap én engedtem el, itt a Madárpark[...]

Betegeink

  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]