A hét madárdala: Zöldike – 2020.03.16
A zöldike (Carduelis chloris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Egyes rendszertanok a Chloris nembe sorolják. Neve beszélő név, zöldes tollazatáról kapta.
A hideg, északi részeket kivéve, egész Európában, Ázsia egy részén és Észak-Afrikában is fészkel. Életmódja elsősorban fákhoz köti, de nem csak erdőkben találkozhatunk vele. Az ember közelségét is jól viseli.
Betelepítették az Azori-szigetek, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay és Argentína területére. Sikertelenül próbálták meghonosítani az Egyesült Államok és Szent Ilona területén.
Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, mezőgazdasági területeken károkat okozhat – igaz, a hernyókat és ormányosbogarakat pusztítja. Állandó fajnak számít, bár telente alkalomadtán kóborol. Hangadása változatos, repülés közben pergő „tyü-tyü-tyü”, a költési időszakban pedig a madarászok által „zsírozás”-nak nevezett „dzöíí”.
Egész Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő. Stabil állománya, mely becslések szerint 445–585 000 példányt foglal magában, a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb.
A zöldike különféle erdőkben és az emberi tevékenység fás területein (parkok, temetők, kertek) fészkel magányosan vagy csoportokban. Fák törzséhez közel építi meg gallyakból, gyökérdarabokból, gyökérszálakból álló fészkét, melyet fűszálakkal, valamint mohákkal sző át és tollpihékkel bélel.
A tengeliccel ellentétben nem a lombkorona szélén, hanem annak sűrű, zárt belsejében építi fészkét. A fészekalj 5, ritkábban 6 tojásból áll. A tojó egymást követő napokon rakja le tojásait és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A hím nem vesz részt a kotlásban, de eteti a tojót. Közben a közelben énekel, néha a csicsörkéhez hasonló módon nász repül. A fiókák 13-14 nap múlva kelnek ki és 11-14 napos korukban hagyják el a fészket. Ebben az időben gyakran még nem tudnak tökéletesen repülni és a szülők a bokorban, talajon etetik őket.
A szülők évente rendszerint két fészekaljat nevelnek fel, melyek közül az elsőt április-május során, míg a másodikat a június-júliusi időszakban.
A széles körben elterjedt faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Élőhelye mintegy 23 300 000 km² kiterjedésű, míg teljes európai felnőtt populációjának egyedszáma a 43 200 000 és a 66 100 000 közé tehető. Ezek közül mintegy 21 600 000 és 33 100 000 közé tehető a párok létszáma. Globális egyedszáma 48 000 000 és 74 000 000 közé tehető. Az európai állomány, de a világon élő zöldike állomány is összességében stabilnak mondható, ezért a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett fajok közé sorolja. A zöldike Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.
