A hét madárdala: Gyurgyalag – 2020.08.17
A gyurgyalag (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az év madarává” választotta.
A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.
Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.
Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. Szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 40-65 g
Rovarevő specialistaként többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük (merops apiaster = “méhevő”, “méhészmadár”) is sejtetni engedi, darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.
Hangja rendszeresen ismételt, lágy „prü”, a repülő csapatok kórusa messze hallatszik.
Hangja itt hallható:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Télen akár 2500-10.500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni.
A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. Előtte gyakran nagy – több százas – csapatokba verődik. A vonulók folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, és így tartják egymással a kapcsolatot. Néha nagy magasságban, máskor a felszín közelében repülnek. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.
Udvarláskor a hím a nagyobb zsákmányt a tojónak adja, míg a kisebb darabokat saját maga fogyasztja el. A legtöbb hím monogám, de néha a bigámia is megjelenik.
A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A szomszédok egymáshoz közel telepednek le. A peremterületen előfordul, hogy egy-egy pár magányosan költ, de ebből vagy kialakul egy fészektelep, vagy eltűnnek a gyurgyalagok. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Az alagút átmérője 5–6 cm, ami a kijáratnál 8–10 cm-re bővül. Az üreg két-három hét alatt készül el, sokszor egy vagy több másik, félbehagyott üreg után. A kamrában nem rak fészket, de a szemét centiméteres réteget képez.
A költési idő májusban kezdődik, és júliusig tart. Ebből a kotlás 20-22 napot vesz igénybe. A szülők felváltva kotlanak, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A tojó általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak ( 22,5 – 29,5 mm x 17,6 – 23,6 mm). Számuk erősen függ a táplálékkínálattól. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy. Kikeléskor csupaszok, bőrük rózsaszín. A fiókák csőre szürke, sárga peremmel. A szülők 20-30 napig etetik őket a fészekben, majd még egy darabig a kirepülés után is.
Sokszor a homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat. Általános költési idő: 20-22 nap.
Magyarországon elterjedt fészkelő, állománynagysága 20 000 – 30 000 egyed.
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.
Érdekességek:
A gyurgyalagról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon. Gyurgyalag utca Győrújbaráton is van, ahol megtekinthető a madarak költőhelye.
Szekszárdon nyílt meg a Hotel Merops borhotel, amelynek névválasztása a szőlőre kártékony rovarokat fogyasztó gyurgyalag és az ember szimbiózisára utal.
A 2017. április 14-én megrendezett XIV. Simonyi Konferencia szimbóluma is egy tesszalált gyurgyalag volt, mely jelképezi a szervezők rendezvény iránti elkötelezettségét, és a vehemenciát, ahogy megbirkóznak a gyors reakciót igénylő és felelős feladatokkal.
