Telelő gólyák
- Egyre több gólya telel át. Enyhék a telek, és ha egyszer bármi okból kipróbálta, megszokta a gólya, hogy talál ennivaló[...]
A darutoll használata és értéke
A múlt századokban a darutollnak értéke és megbecsülése volt. A legkülönbözőbb rétegek használták főleg díszítésre, leginkább fejfedőkön (sapka, süveg, csákó, kalpag, kalap, stb…) Tartozásokat lehetett vele leróni; egy másik ember iránti hálát lehetett vele kifejezni. Használták a darutollat az élet sok területén a régmúltban, íme néhány példa belőle.
Kereskedtek a darutollal, aminek megvolt a maga útja és értéke Csak néhány eset a ránk maradt írásokból az adás-vételről:
• 1631-ben Kőrös városa vásárolt a kecskemétiektől 11 forintért tollakat, Varga István nevezetű embertől 3 forintért darutollat.
• 1639-ben szintén Kőrös városa vásárolt a kecskeméti Szanda Tamástól 6 szál darutollat 5 forint 40 dénárért, majd ugyancsak 6 szál darutollat 3 forintért.
• 1647-ben megint csak Kőrös városa vett a kecskeméti Szűcs Jánostól 16 szál darutollat 10 forintért, majd ismét 16 szálat 5 forintért.
• 1657-ben 13 forint 60 dénárért vettek tollat.
• 1669-ben Szegedi Ferenctől 5 aranyért vettek darutollat.
Milyen értéket képviseltek a darutollak a XVII. században Kőrös városában? Például egy csikó 3 forint 50- be került, egy borjas tehén 9-10 forintba, amikor egy szál darutollért 1 forintot kértek. Megjegyzendő, hogy ebben az időben a kócsagtollat is darutollnak mondták, így a „fehér darutoll” kócsagtoll volt, aminek az ára olcsóbb volt. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Párizsban 10 000 ember foglalkozott tollkereskedelemmel.
Adót fizettek a darutollal
• a szegény nép az urainak tollal rótta le az adóját,
• Kőrös városa a XVII. században adóját tollal fizette a töröknek, amit időnként drága pénzen vásárolt meg a madarászoktól. (az előzőekben már tájékozódhattunk róla),
• a XVII. században Kecskemét évente két darutollal adózott földesurának.
Ajándékba adtak darutollat a hála és a megbecsülés jelképeként, de sokszor protokollból, mint például ahogy Kőrös városa tette ezt
• 1646-ban a török vajdának 6 szál darutollat; inasának, főszolgájának, kihajdának, három szakácsának, három szubasájának, vezetéklova hordozójának, stb. egy-egy szálat; lovászának pedig 2 szálat adtak.
• 1676. évi számadás szerint a gyemli aga 3, a basa és szolgái 7, a nazurbég 4, a tihája 1, az inasok 1-1, a szubasák 2-2 szál darutollat kaptak ajándékba.
Rangot adott a madártoll viselőjének
• A XVI. században a török szultán fekete gémtollat hordott turbánjában. Szolimán szultán Szigetvár megszállásakor fekete kócsagtollat viselt. A basák, bégek fehér gémtollat viseltek; az alajbégtől lefelé darutollat hordtak, olvasható a korabeli leírásokban.
Századokon át a divatos és rangot adó tollat a legkülönbözőbb személyek és néprétegek viselték
• A katonák, vitézek viseltek tollat, túzok és darutollat.
• A csendőrök a jelképes kakastollat viselték, de hordtak darutollat is.
• A csikósok, gulyások, juhászok, kanászok sok féle madártollat hordtak fejfedőiken. Értékes és kedvelt volt a darutoll. A darutoll kétfajta volt: jobbos és balos és ennek megfelelően hordták és hordják a mai napig is.
Babona is kötődött a darutollhoz
Eleink azt tartották, hogy rossz ómen, ha a darutoll valakinek a süvegéből kiesik. Kemény János a választófejedelemnél járván ezt írja: „Mikola Ferencnek a süvegéből a darutollat a szél leveté. Jóllehet, fölvevék ugyan, de talán rossz ómenje lőn a jövendődolgoknak.”
Tegyünk most egy kis kitérőt a tollak rögzítésével kapcsolatban. A tollakat sokféleképpen rögzítették: a legegyszerűbb volt a fejfedő szalagjába tenni, majd fejlettebb volt a dísztűvel való rögzítés és ettől is fejlettebb volt a tolltartó, ami külön a madárfaj tollához készült. A tolltartó olyan szerkezet, amely arra a célra készült, hogy abba tollat, vagy tollcsokrokat helyezzenek, és ezt rögzítették például a kalapra. Ezeket a tolltartókat nevezték forgónak is.
A tolltartó anyaga lehetett réz, ezüst, arany, skófiumos arany, karmizsán, és díszítettek voltak gyönggyel, drágakővel, aminek így az értéke egy vagyon volt. Formája lehetett kör, négyzet, téglalap, háromszög, sokszög alakú, és különböző állat- és madár- karmot ill. fejet ábrázoló szerkezet. Ezek a tolltartók értékesek voltak, sokszor tetemes összeget értek. Az értékét és a fontosságát bizonyítja, hogy hagyatékban, leltárban is találkozunk vele, mint például: Thököly fejedelem ingóságai között 109 tolltok volt. A leltár említ „arany tolltokot darutollhoz való…, darutollhoz, török lófejhez való két aranyos, köves tolltok…, ezüst aranyos tolltok 2 db, egyike köves darutollhoz való, a másik közönséges sastollhoz való.”
Nem véletlen, hogy a darutollnak ilyen megbecsülése és értéke volt, hiszen a darvakat befogni igen nehéz, mivel kitűnő őrködő és figyelmes madarak. Nem beszélve az élőhelyükről, mely a mocsaras területen volt.
Katona Mihály