Szokatlan madárvonulás
A darvak hamarabb jöttek, és többen. Minden évben egyre többen. Nyilván többen is vannak, és a számukra alkalmas táplálkozó és éjszakázó helyek ide, a Hortobágyra koncentrálják őket. Évtizedekkel korábban is voltak pár ezren Hortobágyon, de akkor a Dél-alföldi Kardoskút és Székkutas volt a fő gyülekező helyük. Ott valami kedvezőtlenül megváltozott, és ide szoktak. Évek óta át is nyaralnak, akár pár ezren is, és talán költenek is itt. A Dunántúlon nem járnak, nem is kéne lenniük, mégis vannak, minden évben látom, hallom őket jártomban-keltemben. Ott biztosan költ egy pár. Budapesten is láttunk egy nagyobb csapatot a múlt héten, ahogy tavaly is megfigyelték őket Biatorbágy környékén.
Itt Hortobágyon sokan vannak, akár naponta 160 ezret is számolnak a Nemzeti park munkatársai, mégis alig kerül be hozzánk pár sérült. Ezek általában áramütés, vezetéknek repülés miatt szárny és lábtöréssel kerülnek kézre. Ha az éjszakázóhelyen, lecsapolt halastóban éri őket valami baleset, leginkább egymást letaposva az iszapba ragadt egyedek ritkán érik meg a megmentésükre hosszú szárú gumicsizmában érkező segítséget, mert a rétisasok gyorsabbak.
Szokatlanul több sérült barna rétihéja érkezett idén a kórházba a vonulás alatt, mint korábban. A sokévi átlag 1-2 példány szokott lenni, most 8-an kerültek be szeptemberben. Mivel nem száll fára, sem villanyoszlopra, nem éri áramütés, ritkán repül át az úton, nem szokták elütni, most mégis így történt. Mind idei fiatalok, és baleseti sérültek. Kettőt már elengedtünk, a többinek várnia kell tavaszig.
Minden évben érkezik szeptemberben egy-egy fiatal legyengült darázsölyv, most kettő érkezett. Szelídek és békések, eszik a banánt és darázslárvák helyett a mézes lisztkukacot.
Most a héten egy nap alatt három erdei szalonka landolt sérülten Debrecenben ismeretlen okból különböző helyeken, így lakótelepen és kertvárosban, agyrázkódással, csőrsérüléssel, belső vérzéssel. Behozták őket mind. Ennyi nem szokott lenni egyszerre. Éjszakai vonulók, valami történhetett ott, pedig meleg, csillagos esték vannak hetek óta se szél, se vihar, se tűzijáték, se semmi.
Egy szintén éjszaka vonuló ugartyúk is ott bujkált a lakótelepen a házak között, ami merőben ritka egy nagyvárosban, de a riasztásra kivonuló munkatársunk nem tudta megfogni, végül elrepült.
Okát még csak találgatni sem tudjuk, de lejegyeztük, az utókor okulására. Jó utat neki!
Dr. Déri János