Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

A korábbi években sokszor, legutóbb sajnos két alkalommal is hallhattunk mérgezés miatt elpusztult sasokról, amik szinte kivétel nélkül a ragadozókra irányuló illegális pusztításnak estek áldozatul. Augusztus 17-én, Békés-megyében, lakossági bejelentés alapján értesült a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata ragadozómadarak pusztulásáról. A helyszínre érkező természetvédelmi őr két kifejlett parlagi sas teteme mellett megtalálta a nemrég kirepült két fiókát is, így a teljes parlagisas-család áldozatul esett.
Az egyik szülőről egyedi ornitológiai gyűrűje alapján kiderült, hogy innen 150 km-re, még fiókaként gyűrűzték meg Heves megyében 2016-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai. Ilyen pusztulást csak mérgezés tud okozni, így a tetthely és a közeli területek átvizsgálását már a Rendőrség és az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége végezte. Több, a mérgezéshez kipreparált galamb csalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak a közelben. Mivel a csalétkeket a sasfészek közvetlen közelében helyezték ki ezért az sem kizárható, hogy az elkövetők szándékosan a sascsaládot vették célba. A tetemeket vizsgálatra a NÉBIH laboratóriumába szállították és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feljelentése alapján a Rendőrség nyomozást indított az ügyben. Sok sasmérgezés történt az elmúlt 15 évben Magyarországon, ugyanakkor arra, hogy egyszerre egy egész családot lemérgezennek nem volt példa. A fokozottan védett parlagi sas természetvédelmi értéke egyedenként egy millió forint, így a most keletkezett kár értéke 4 millió Ft. A mérgezés a teljes hazai parlagisas-állományt egész évben érinti a költőhelyeken, a táplálkozóhelyeken és időszakos megtelepedési helyeken is.

A veszélyeztető tényező negatív hatása minden bizonnyal jelentősebb, mint amennyire a rendelkezésre álló megkerülési adatok mutatják, hiszen a legyengült és/vagy elpusztult egyedek csak igen ritka esetben kerülnek elő.
Sajnos a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó szerek következtében elhullott ragadozó madarak száma is folyamatosan nő. A legnagyobb gondot egyértelműen a kereskedelmi forgalomban is kaphatók okozzák, amelyek képesek felhalmozódni a táplálékláncban és blokkolják a gerinces szervezetek véralvadási mechanizmusát, így külső és belső vérzéseket okoznak és néhány napon belül a mérgezett állat kínhalálához vezethetnek. Ez a hatóanyag jelenleg Magyarországon az engedélyezési okiratban megjelölt módon, azaz kis dózisban, lakossági felhasználásra kizárólag beltéren vagy zárt etetőállomásokon használható. A gazdálkodók a szabályozás ellenére a gyakorlatban sajnos ezt sok esetben figyelmen kívül hagyják, és nagyobb mennyiségben, illegálisan alkalmazzák mezőgazdasági területeken, elsősorban a mezei pocok és a hörcsög gyérítésére. Az irtószer nem megfelelő alkalmazása 2015-ben már komoly vadgazdálkodási kárt is okozott, 80 őz és 10 mezei nyúl pusztulásához vezetett Békés megyében. 2018 őszétől ugrásszerűen nőtt az ilyen mérgezés következtében elpusztult védett és fokozottan védett madarak száma. A NÉBIH laboratóriumi vizsgálata nyolc parlagi sas, három uhu és két egerészölyv esetében már igazolta, további hat parlagi sas, egy rétisas és három egerészölyv esetében a tünetek és a megtalálási helyszín pedig valószínűsíti a hatóanyag jelenlétét. Az összesített természetvédelmi kár már meghaladja a 15 millió Ft-ot, ugyanakkor az elpusztult védett vagy vadászható állatok legnagyobb része soha nem kerül elő, így a valós kár ennek bizonyosan a sokszorosa.

Nem kérdés, hogy egy új és országosan igen jelentős természetvédelmi és vadgazdálkodási problémáról beszélhetünk, amely rendszerszintű és gyors megoldást igényel. Ennek érdekében az MME megbeszélést kezdeményezett az Agrárminisztérium illetékes főosztályaival és levéllel fordult a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárhoz. Bízunk benne, hamarosan hatékonyabb, szigorúbb fellépés várható a madármérgezés ügyében, a vegyszerek használatában.
Konyhás István