Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

„…sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”
Augusztus 11-én Vatai Istvánért szólt. Az a harang, melyért ő szó szerint a saját kezével dolgozott meg. És nem csak egy, hanem mind a három, a Kisbojtár, a Hívogató és a Számadó, a Hortobágyi Ökumenikus Templom tornyában. Kettőre maga gyűjtötte a színesfém hulladékot, melynek árából öntettek. A harmadikat készen kaptuk, de az azt megszólaltató harangozó automatikát is részben a fémgyűjtés fedezte. A színesfém felvásárló nem hitt a szemének, amikor meglátta az anyag, méret és szín szerint gondosan szétválogatott karóra fogaskerekek, gépalkatrészek, vízcsövek, és drótkábelek tömkelegét, melyet Pista bácsi évek hosszú, és szívós munkájával gyűjtött, szétszerelt, tisztított és osztályozott. 2008. március 15-én szentelték fel a legnagyobbat, mely a nevét is őrzi, és azóta zeng a harangszó a puszta felett: „Vivos voco, mortuis plango, furgula frango”, azaz: az élőket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat töröm. Ami igaz is, mert azt mondják, a félrevert harang hanghullámainak rezonanciája kibékíti a viharfelhőket.
Amikor megismerkedtünk, 70-es éveiben járt. Hajdúszoboszlón a kertjében többszáz kismadár járt az etetőjére a diófára, és az ablakába. Ő volt az egyik, aki nemcsak tanácsaival, hanem kétkezi munkájával is segített az énekesmadarak mentésében, tartásában, etetésében. Akkor még nem értettünk hozzá, ezért őt kértük meg, hogy vezessen be minket a kismadarak világába. Kiadványunkban és honlapunkon ma is az ő írása szól az énekes madarak etetéséről. 2003-ban, amikor Nyaktekercs nevű rétisasunkat szabadon bocsátottuk, ő ez alkalommal mintegy 80 saját tenyésztésű kis rókalepkét engedett szabadon a pusztában. Mert mindenhez értett, „még a harangöntéshez is”. Szó szerint. Gépészmérnök, vízügyi szakember, természetjáró és madarász, aki terepi munkája során tanúja volt a hortobágyi bombatéren, amikor két gyakorló szovjet vadászgép véletlenül szétlőtte a célt húzó repülőgépet, majd egymást is, és napokig égtek a roncsok a pusztában, emlékül hagyva lövedékeik tonnányi rézhüvelyeit. Gábor Áron annak idején harangokból öntött ágyúkat, Pista bácsi a fegyverekből hozott létre harangokat, mert most azokra inkább van szükség. 85 évet élt. Nyugodjék békében.

Dr. Déri János