Fecskekatasztrófa
- Szeptember közepén egy hétévente megrendezésre kerülő nemzetközi rétisas konferencián vettem részt, Horvátországban vol[...]
Őszi sündörgés a kertben
A tél közeledtével nem csak a madarak, hanem négylábú vendégeink is segítségre szorulhatnak a kertben.
Ha kertünkben gyakori vendég a sün, akkor legyünk nagyon boldogok, mert személyében maga a földreszállt bio-rovarirtó érkezett meg hozzánk. Éjszakai portyázásai közben, ugyanis elfogyaszt minden útjába kerülő káros tücsköt-bogarat. Tegyünk meg ezért mindent, hogy jól érezze magát nálunk és sokáig maradjon.
A sünök nem túl válogatósak, egyaránt esznek csigákat, rovarokat, férgeket, rágcsálókat és gyümölcsöt, megtelepedésük egyik legnagyobb akadálya a megfelelő búvóhely, ami különösen a téli álom időszakában nélkülözhetetlen. A sün valódi téli álmot alszik (hibernálódik), ami azt jelenti, hogy ősszel beássa magát az avarba, összegömbölyödik, légzése lelassul, és a testhőmérséklete lecsökken. A tél átvészelésében, mi is segítségükre lehetünk, ha számukra megfelelő rejtekhelyeket hozunk létre.
Mivel ezek a kis négylábúak tapasztalatok alapján szívesen beköltöznek a tűzifarakások réseibe, sokat segíthetünk nekik azzal, ha az alapi rönkök között hagyunk ki sün méretű hézagokat. Egy másik kicsit több energiát igénylő megoldás az, ha esőmentes rőzserakást készítünk számukra. A kert egyik sarkába rakjunk össze egy nagyobb halom rőzsét, fedjük be ágakkal és száraz lombbal, majd egy kiterített műanyag fóliával takarjuk le a kupacot. Csak a fólia négy sarkát rögzítsük kövekkel. Azért, hogy a műanyag ne éktelenkedjen, tegyünk rá még több rőzsét. Mostanában szerencsére, egyre több helyen találkozhatunk élő komposztálókkal, ami a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki. Az állatvédőknek köszönhetően, egyre gyakoribbak napjainkban a sünházak is. Ezek a búvóhelyek, fából készülnek és levehető a tetejük, így könnyen fel tudjuk tölteni száraz levéllel, fűvel a „lakóteret”, illetve ellenőrizni tudjuk, hogy megtelepedtek-e már benne a lakók. Az ilyen sünház elejét érdemes jobban befedni, hogy valóban menedékként szolgáljon egy kis süninek.
A búvóhelyek biztosítása mellett, figyeljünk rájuk oda az őszi avarégetés során is, ugyanis, a levél halomban, téli álomra bekucorodó sünök, vagy egyéb kisállatok is lehetnek! Ezért annak elégetése előtt nagyon óvatosan, de gondosan forgassuk át a levélkupacot. Annak bezsákolása előtt is érdemes ugyanígy tenni, nehogy elcsomagoljunk véletlenül egy kedves kis emlőst is az őszi levelekkel együtt.
Ősszel tehetünk ki etetőket is, amivel akár meg is oldhatjuk a téli álom előtti felhizlalásukat. Megfelelő táplálék számukra, az aszpikos cicakaja – keverve egy kis száraz süni táppal – vagy akár egy kis tojásrántotta.
Ha azon szerencsések közé tartozunk, akiknek kertjébe rendszeresen ellátogatnak a sünök, ne feledkezzünk meg róla, hogy védett állat, a szabadban érzi jól magát, ne akarjuk lakásunkban tartani. Lessük ki szokásait, esetleg tegyünk ki neki a szabadba némi eleséget, de ha menni akar, engedjük útjára.
Gál Renáta