Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Feketerigó fiókák

Korai fészekhagyók, amint lábra tudnak állni, elhagyják a fészket, ez a túlélési stratégiájuk a ragadozókkal szemben: ha pl. a macska megtalálja a fészket, ne az összes fióka essen áldozatul. Az általában négy fióka négyfele bújik el a bokrok ágain, vagy azok alatt, így többségük életben marad. Ezért a rigók nem túl magasan raknak fészket, hogy a fészekből való kilábalás, kiugrás ne jelentsen baleseti veszélyt a kicsiknek. A szülők a fióka finom, halk hívó hangjára megtalálják őket, etetik, védik, tanítják, amíg meg nem tanulnak repülni és önállóan táplálkozni. Kertekben, parkokban, akár városi betondzsungelben találkozhatunk egyedül lévő, látszólag elárvult fiókákkal. A szülő fél az embertől, elrepül, de látótávolságban marad. A fióka nem. Amíg a fióka még nem tud repülni, és az embert sem ismeri, sokszor bevárja, vagy oda is megy hozzá száját tátva eleséget kérni, vagy ha nagyobb, akkor a bokrok alatt szaladgál. Hogy tényleg árva-e, mert lehet, hogy a szülőt elütötték, vagy elkapta valami, azt onnan tudjuk meg, hogy legalább 20, de inkább 50 méterre eltávolodva fél órán át szemmel tartjuk, és ha jön a szülő, észre fogjuk venni, ekkor nincs teendő. Ha nem jelentkezik, a fiókát kézzel megfogjuk, fejünk fölé emeljük, erre már a hím rigó csattogó hangon fejünk körül repkedve próbál elriasztani. Ilyenkor sincs teendő. Akkor sem, ha a környék tele van macskával, vagy kutyasétáltatókkal. Mindenhol ez van, a rigó tudta, mit vállalt, amikor odafészkelt. Csak akkor kell beavatkozni, ha a fióka lehetetlen helyen van: négysávos főút közepén, forgalmas járdán, téren, emberek, gyerekek között, autók alatt, kutyafuttatón, vagy betévedt egy lakóházba. Ilyenkor fogjuk meg kézzel (nem érzik a szülők az ember szagot, mert nincs szaglásuk, és nem kell félni, nem kapunk el tőlük semmit, nem csípnek, nem karmolnak), tegyük őket a veszélyes helytől távolabb, de még látótávolságban bokrok ágaira.

Ha a fióka még nem teljesen tollas, kicsi, (a felnőtt madár méretének felét-háromnegyedét nem éri el, ezt farok nélkül számoljuk), nem elég fejlett a fészekhagyásra, és ha tényleg kiesett, vagy kiszedte valami (szarka, varjú, szajkó), és megvan a fészek, tegyük vissza, és kellő távolságból figyeljük, hogy megtalálják-e a szülők. Ha a fióka tolla csapzott, hiányos, véres, nem tud lábra állni, vagy elesik, túl sovány, gubbaszt, borzolja magát, akkor menteni kell. Ha macskától vették el, akkor is. Ha nem rigó, hanem seregélyfióka, és nem tud repülni, akkor is.

A seregély odúban lakik, ha onnan kikerül, csak repülve teheti, ha mégsem tud repülni, akkor menteni kell. Hasonlít a fekete rigó fiataljához, annál szürkébb, melle nem foltos, feje profilból görögös (a homlok és a csőr egy egyenesbe esik, a rigónál megtörik) és jellegzetesen cirreg.

Ilyenkor kézzel megfogva tegyük egy méretének megfelelő, nem túl nagy dobozba. Ha nincs dobozunk, betehetjük a zsebünkbe is addig, amíg biztonságba nem kerül. Ha kihűlt, elázott, meg kell szárítani, fel kell melegíteni. Erre jó a gépkocsi szélvédője mögötti műszerfal, melegvizes palack, melegítő lámpafény, egy szűk, a testhőt megtartó fészekcsészényi, puha papírtörlővel (és nem zöld fűvel) kibélelt csésze, dobozfedél, vagy a kezünk. Az esetleges túlmelegítést kezünkkel ellenőrizzük, de legjobb egy szobahőmérőt mellé tenni, ami ne menjen 35 °C fölé. Ha felmelegedett, etetni, itatni kell, de ez már szakmai feladat. Aki nem gyakorlott benne, nem volt speciális fiókanevelő képzésen, ne itassa, de etesse meg friss, mosott, ollóval feldarabolt földigilisztával, mert ez a fő táplálékuk. Ha nincs, lisztkukac is jó, csak meg kell ölni, vízbe mártva tenni a szájába, addig, amíg tátja. Ha az sincs, jöhet a csirkeszív, vagy mellfilé csíkokra vágva, de csak ideiglenesen. Ez gilisztából 2-3 db, kukacból 20 db egy evésre, vagy ennek megfelelő csirkehús. Fél óra múlva lehet ismételni, egész nap, de csak nappal. Fontos a kálcium és foszfor kiegészítés, különben két nap alatt angolkóros lesz. Ez a vizes kukac folyamatos tojáshéjporba panírozásával oldható meg. A Calcimusc injekció itatás kevés, a gyógyszertári kálciumpor nem elég. A tojáshéjat kávédarálóval poríthatjuk, ebben minden szükséges összetevő megvan. Természetes napfény kell nekik, és ha már kezdenek repülni, akkor egy egész szobányi helyiség.

Elengedés előtt, ha jól repülnek, meg kell tanítani nekik azt, amit a szülőktől kellett volna megtanulniuk:

– Hol a táplálék? – a kukacot, gilisztát homokba, falevelek közé, mulcs alá szétszórni.

– Féljenek az embertől, autótól, kutyától, macskától, varjútól, karvalytól – ezt már csak a többi rigó, vagy más csoportot képező madár tudja nekik megtanítani. Ha macska, kutya, ember, autó jön, el kell repülni, ha karvaly jön, el kell bújni, nagyobb madárral nem harcolni, üvegnek nem repülni.

Ha van zárt térben mentett madárcsoport, mindegy, hogy rigó, vagy más, egzotikus, vagy mentett hazai madár, egy szobányi helyiségben velük együtt lehet tartani 1-2 hétig úgy, hogy emberrel ne találkozzanak. Vad ösztöneik által gyorsan elvadulnak, és egymástól tanulják el, hogy figyeljenek egymásra. Nem tudunk macskát, kutyát beengedni, de azt meg tudják tanulni, hogy ha a csoport megriad és elbújik, vagy elrepül, akkor utánozzák a többit. Ha készen vannak, ajtónyitásra menekülnek, és nem koppannak az ablakon. Erdőben engedjük el az egész csoportot, ahol kevesebb a macska és az autó.

A másik módszer, ha nincs csoport: a szobában már jól repülő rigót (és bármilyen más madarat) egy kalitkában a kertben az ablaktól látótávolságban félárnyékos helyen fellógatjuk egy faágra, macskától, talajtól, másik fától 1,5-2 m távolságra, és ott etetjük, itatjuk. A vad rigók a hangjára odajönnek és etetni fogják a kalitka rácsain át. Ha ez megtörtént, ki lehet nyitni a kalitka ajtaját és kirepülhet, ha akar, visszajöhet, de pár nap alatt társaival tart, és ott lesz jó helyen. Akkor is, ha nem jön vissza hozzánk elköszönni.

Erdei fülesbagoly fióka

Mint a feketerigó, csak nagyobb, és éjjel aktív. Se macskától, se kutyától nem kell félteni, felfújja magát, és csőrével csattog, ettől még az emberek is megijednek. Közösségi terek környékén és autóktól kell menteni. Csirkehúst és egeret eszik, tojáshéjba panírozva. Elengedés előtt élő egérrel be kell vadásztatni a fürdőkádban, ahonnan az egér nem tud meglépni.

Kiskacsa, kisliba, fácáncsibe

Mind egynapos fészekhagyó, csak akkor kell menteni, ha biztosan elvesztette a társait. Baromfinevelő tápot eszik, kacsa-liba vízen úszik, mostoha szülő elfogadja, ha hasonló korú fiókái vannak. Ha a kacsa a panel tetején, vagy erkélyen fészkel, a kicsiket kelés után azonnal vízre kell bocsátani a szülőt is befogva, azzal együtt.

Őzgida

NEM elárvult, csak az anyja fél az embertől, a kicsi nem. Nem is tud még elfutni, a szülő elfekteti, és ha túl sokáig kell várnia, akkor sípol a gida. A szülő akkor jön, ha az ember elment. Nem szabad megfogni, mert a szag rajta marad és akkor otthagyja aza anyja. Ha mégis megfogta valaki, aznap napnyugta előtt ugyanoda visszavihető, de friss zöld fűvel teljesen át kell dörzsölni először a kezünket zöldre, utána az egész gidát, hogy fűszaga legyen. Éjszakára ott kell hagyni, ha napkelte után nincs ott, akkor elvitte az anyja, agy előfordulhat, hogy ragadozó. Ha ott van, akkor mi vigyük haza és 37,5 °C fokos cicatejpótlóval, vagy kecsketejjel cumiztassuk két óránként éjjel is. Ha bak, ki kell heréltetni ősszel, és nem engedhető szabadon, mert közveszélyes. Ha suta, vadasparkban elvadítható.

Nyuszi

Hasonló eset, mint az őzgida.
A mezei nyúl a szántásban elszórtan hagyja a fiait, és éjjel egyszer szoptatja
meg. A magányos kisnyuszit nem kell megmenteni. Ha mégis megfogták, akkor
cicatejpótlóval kell cumiztatni, nagyon ügyelve, hogy minden etetésnél friss
tejpótló és új, steril cumi és a kézen steril gumikesztyű legyen, mert nagyon
érzékeny az E. colira. Ha már szalad, nagy tér kell a mozgáshiánya
kielégítésére. A mezei nyúl bundája hasonlít a házinyúl vadas színváltozatának
szőrére, de testalkata némileg eltér, nyurgább, inasabb háznál tartott
társaitól.

Indulnak tavaszi madármentő képzéseink is, ahol részletesen ismertetjük és megtanítjuk kezelni a gyakori és egyes fajokra, fajcsoportokra jellemző problémákat, de fel kell tudni ismerni a ritka, egyedi betegségekre gyanút keltő tüneteket, és azok elsősegélynyújtását.Madármentő képzéseinken mindezeket és sok mást sokkal részletesebben és gyakorlati fogásokkal kibővítve tanítunk meg. A május 7-i 17 órakor kezdődő budapesti képzés után a következőt május 10-én Orfűn, 11-én Veszprémben az Egyetemen tartjuk. Korhatár: 12-99 év. Az oktatás egész napos és ingyenes, vizsgalehetőséggel és önkéntes szerződéskötéssel zárul. Jelentkezni e-mailben a madarkorhaz@gmail.com címen lehet.