A hét madárdala: Füsti fecske – 2014.07.14

 
 
 

 

 

A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár. A villásfecskék nemének legelterjedtebb tagja.

Ausztria és Észtország hivatalos madara.

Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak.

A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénk rozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lába csupasz.

Ez a madár rendkívül kicsi és könnyű: testhossza csak hosszú farktollai miatt éri el a 17–19 centimétert. Vékony, hosszú, hegyes szárnyainak fesztávolsága 32–34 centiméter. A füsti fecske testtömege 16–20 gramm között mozog.

A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.

Augusztusban-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vedlés a többi költöző madártól eltérően a telelőhelyen történik meg, nem indulás előtt. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak.

A füsti fecske éneke csicsergő-fecsegő, hívóhangja „tszvit-tszvit-tszvit”, vészjelzéskor pedig síró „tszink-tszink” hangot hallat.

Hangja itt hallható:

 

A délről megérkezett füsti fecskék számára májusban érkezik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkotnak, és közösen fészket kezdenek építeni. A csésze alakú fészket szinte kizárólag emberi környezetben, épületek (istállók, pajták) fedett részeiben cseppenként és szálanként tapasztják össze a pocsolyák sarából és különféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely.

A füsti fecske évente többnyire két – bőséges időben három – fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi részén általában csak egyet. Egy alkalommal 4-6 fehér alapon kékesbarnán pettyezett tojást rak, amelyek 14-16 nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mintegy 18-23 napon belül válnak röpképessé. Csillapíthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielégíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a torkukban eledelt.

Kirepült kisfecskék etetése:

Időnként a molnárfecskével kereszteződik.

A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő.

Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány). Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.

A füsti fecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke 50 000 forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt e fajra.

Európai kutatók különösen sokat foglalkoztak a fecskék evező- és farktollain látható apró toll-lyukakkal, melyeket tetvek rágásnyomainak tartanak. A rágottabb tollazatú fecskék tavasszal később érkeznek, rosszabb a röpképességük és kevesebbet énekelnek.

Forrás: Wikipédia

Hallgassa meg következő heti madárdalunkat is! Megjelenése: mához egy hétre, azaz 2014.07.21.-én!
Ha tettszett, ossza meg másokkal is!

 

 

Adója 1%-ával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!

Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Bankszámlaszám: TKSZ 59900029-10001868

Get Adobe Flash player

Friss híreink

  • A rejtélyes ölyv

  • Megosztás Genetikai vizsgálatok Héra, a hibrid ölyv leszármazásának meghatározására A Hortobágyi Madárkórházban lassan[...]
  • Debreceni süngyerekek

  • Megosztás Június közepén Debrecenből a Vendég utcáról érkeztek hozzánk ezek az árva kis sünök. Az apróságok jól vannak,[...]